Nagyon sűrű a nyár! Mondhatnánk hogy azért van így, mert ilyen trükkel manipuláljuk az edzőtermek közösségét, nehogy abbahagyja az edzést a meleg miatt vagy nyaraláshelyettesítő lustaságból, de a valóság inkább az, hogy a sors hozta Magyarországra Ronnie Coleman után rögtön a következő nagyágyút - bár itt inkább guru szerepről beszélhetnénk.
Persze az utolsó pillanatban derült ki, így a rendezvény szervezése enyhén szólva villámgyors volt: mindig fogom a fejem, mert ennyi idő alatt lehetetlen bereklámozni. Ehhez képest mondjuk egész sokan voltunk és igen exkluzív volt a vendégsereg az egészen fiataloktól a sportág pár legendás figurájáig.
Samir Bannout a Frank Zane nevével fémjelzett esztétikus hőskor utolsó mohikánja volt 1983-ban. Az egyetlen, aki a Mr. Olympián legyőzte a nagy Lee Haney-t, a másik kedvencemet. Lee hasonló filozófia, de vele már a tömeg-éra következett, Lee után pedig végképp elszabadult a pokol Dorian Yates-szel.
Samir fizikuma az aranykor esztétikája: legtöbbünknek ez tetszik a legjobban, mert valahogy olyan igazi izomzat ez: az optikailag brutál külsőhöz valami olyan természetesség társult, ami később eltűnt a sportból.
Mindemellett Samir abszolúte a szenvedélyes sportolót testesítette meg és ez jól láthatóan a mai napig megvan: 68 évesen is olyan lelkes, amilyenek már mi sem vagyunk néha, a telefont edzőteremből való kiirtása pedig nála alaptézis, csakúgy mint a precíz edzéstechnika is.
Természetesen most sem fogom elmondani, hogy miről volt szó, hiszen a privilégium azoké, akik eljöttek személyesen meghallgatni a legendát. Az biztos, hogy van egy nagyon erős üzenet - de belementünk olyan bulvár témákba is, amire nagyon sokan kíváncsiak voltak, többek között az Arnold Schwarzeneggerrel való kapcsolatára, ami azért volt érdekes, mert a vele ellenséges viszonyban levő Mike Mentzer is a barátja volt.
Már önmagában az sem volt semmi, hogy kik jelentek meg a közönség soraiban. Tóth Peti olyan, hogy tízes skálán öt fokkal hardcore-abb lesz minden terem, ahol megjelenik.
Mészi nem volt meglepetés a Miskolci Cutlerben, de apósa, az 1970-es első (!) testépítő magyar bajnokságon már indult Parázs Miklós igen, pláne hogy lehozta dedikálásra azt a Samir Bannout képet, ami amúgy az otthoni edzőtermének falát ékesíti. 
De ott volt a testépítés-őrülete miatt bennfentes körökben országszerte ismert Vince Árpád is, akinek Vince's Gym nevű kultikus egri edzőtermében még nem jártam soha, de majd bepótolom.
Kathi Bélával hármasban nyomtuk le a műsort, aminek első fele lett volna szeminárium, második fele edzéstechnika, de a sajtó munkatársai kedvéért kicsit megvariáltuk. A vádli technika oktatásnál szembesültem azzal, hogy milyen bazi nagy vádlija van Oláh Ákosnak, pedig fekvenyomó.
Samir nagyon jól nyomta, az kétségtelen és azért villantott egy kis hasat is, hogy érezzük a törődést. Mondanom sem kell, hogy rendkívül kedves emberről van szó, de Samir nem gép, mint mondjuk Ronnie volt, hanem inkább egy szenvedélyes ember (nem véletlenül hívják Libanon Oroszlánjának), aki érdekes módon azzal bukott el Olympiát, hogy túlságosan küzdött.
És talán a legnagyobb lényeg az volt a mai napon, ahogy elmondta, hogyan találjuk meg az egyensúlyt az életben.
fotók: én, bár nyilván műsorvezetés, fotó és forgatás együtt nem tökély